Go to Top

Szent Márton napja

Feladatlap letöltéséért kattints ide (a szövegre)!

Szent Márton élete

Szent Márton Pannóniában született 316 táján, az egykori Savaria (Szombathely) városában. Apja jómódú katonatisztként szolgált. 12 évesen már érdeklődött a kereszténység iránt, de ezt szülei nem nézték jó szemmel. Apja akaratára 15 évesen belépett a hadseregbe, de ő teljesen másképp viselkedett, mint a többiek.

Jóindulatú volt a társaival szemben, szeretet, türelem és alázatosság jellemezte. Egyszer Amiens városa felé lovagolt télen, amikor egy félmeztelen koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldusra borította. A legenda szerint másnap álmában megjelent neki Krisztus, aki elmondta, hogy vele találkozott előzőleg a koldus képében. Ezt követően otthagyta a katonaságot, és megkeresztelkedett. Először remeteként élt Milánó közelében, majd a Genovai-öböl egyik szigetén. Ezután Franciaországba költözött, ahol monostorokat alapított.

Ekkorra már olyan nagy tisztelet övezte, hogy 371- ben Tours város püspökévé választották. Ő azonban tiltakozott megválasztása ellen, és egy libaólban próbált elrejtőzni. A libák viszont elárulták gágogásukkal. Püspökként fontos hittérítő munkát végzett, életét csodák, gyógyulások kísérték. Hivatását haláláig gyakorolta, 397. november 11-én temették el, sírja felett kápolnát emeltek.

Márton napi szokások

A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ilyenkor asztalra tették az újbort is, fenékig ürítették a poharakat, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen.

A régi időkben Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. Lezárták az éves gazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenő időszak. Ilyenkor fizették ki a cselédeknek az éves járandóságukat, és ráadásként még libát is kaptak.

A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a „püspökfalat” szavunk is.

Márton napja, mint időjóslás napja:

A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött, és hosszú telet jósoltak.

Ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz.

Ha kevés hó esett, azt mondták: Márton csak megrázta a szakállát.

Márton napi ételek

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

A tipikus Márton napi ételek tehát a libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.

Ma már elterjedt, hogy az éttermek november hónapban külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit.

Forrás: http://osboblatus.hu; http://hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenkettő + tizenkilenc =