A könyvtár raktári rendje
A könyvtárban a könyveket a raktári jelzet alapján lehet a szabadpolcokon megtalálni.
A raktári jelzet a könyveknek a könyvtárban elfoglalt helyét számokkal és betűkkel határozza meg. Ez a jelzet szerepel a könyv gerincén és címoldalán.
A szépirodalmi művek jelzete egysoros.
Az úgynevezett Cutter-szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll.
A betű a szerző vagy a cím első betűje, a kétjegyű szám a betűn belüli sorrendet mutatja.
Pl: A római költők antológiájának R 80, Ady Endre munkáinak A 25 a raktári jelzete.
Az ismeretközlő művek a könyvtárban szakrendben találhatók, azaz az egyes tudományágak irodalma egymás mellé kerül. A szakrendet az Egyetemes Tizedes Osztályozás= ETO segítségével alakítják ki.
A polcokon kis „fülek” segítenek az eligazodásban, amelyeken a raktári számjelzetek és azok szöveges megfogalmazása olvasható.
Az ismeretközlő művek rajtári jelzete kétsoros. A felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám. Az alsó sor ezen a háromjegyű számon belüli betűrendi jelzet.
A könyvtári betűrendbe sorolás néhány alapvető szabálya
1. Nem különböztetjük meg a rövid és a hosszú magánhangzókat, azonos betűnek számítanak. Pl. a=á; o=ó
2. A két- vagy többjegyű mássalhangzókat betűnként értelmezzük:
Pl. cs = c + s Kivétel az „s” és az „sz” mássalhangzók.
3. Az azonos családnevű szerzők nevét az utónevük alapján soroljuk a betűrendbe.
Pl. Nagy István, Nagy László, Nagy Mária
4. Idegen szerzőnél a vezetéknevet előre kell helyezni.
Pl. Nöstlinger, Christine
5. A könyv címében a határozott névelőt nem vesszük figyelembe.
Pl. Bálnák és delfinek A téli tücsök meséi Vulkánok
6. Ugyanazon szerzőnek a könyveit a művek címe alapján is betűrendbe rakjuk.
Pl. Csukás István: Ágacska Keménykalap és krumpliorr Süsü, a sárkány
