Go to Top

Raktári rend

A könyvtár raktári rendje

A könyvtárban a könyveket a raktári jelzet alapján lehet a szabadpolcokon megtalálni.

A raktári jelzet a könyveknek a könyvtárban elfoglalt helyét számokkal és betűkkel határozza meg. Ez a jelzet szerepel a könyv gerincén és címoldalán.

A szépirodalmi művek jelzete egysoros.

Az úgynevezett Cutter-szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll.

A betű a szerző vagy a cím első betűje, a kétjegyű szám a betűn belüli sorrendet mutatja.

Pl: A római költők antológiájának R 80, Ady Endre munkáinak A 25 a raktári jelzete.

Az ismeretközlő művek a könyvtárban szakrendben találhatók, azaz az egyes tudományágak irodalma egymás mellé kerül. A szakrendet az Egyetemes Tizedes Osztályozás= ETO segítségével alakítják ki.

A polcokon kis „fülek” segítenek az eligazodásban, amelyeken a raktári számjelzetek és azok szöveges megfogalmazása olvasható.

Az ismeretközlő művek rajtári jelzete kétsoros. A felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám. Az alsó sor ezen a háromjegyű számon belüli betűrendi jelzet.

A könyvtári betűrendbe sorolás néhány alapvető szabálya

1. Nem különböztetjük meg a rövid és a hosszú magánhangzókat, azonos betűnek számítanak. Pl. a=á; o=ó

2. A két- vagy többjegyű mássalhangzókat betűnként értelmezzük:

Pl. cs = c + s  Kivétel az „s” és az „sz” mássalhangzók.

3. Az azonos családnevű szerzők nevét az utónevük alapján soroljuk a betűrendbe.

Pl. Nagy István, Nagy László, Nagy Mária

4. Idegen szerzőnél a vezetéknevet előre kell helyezni.

Pl. Nöstlinger, Christine

5. A könyv címében a határozott névelőt nem vesszük figyelembe.

 Pl.      Bálnák és delfinek       A téli tücsök meséi      Vulkánok

6. Ugyanazon szerzőnek a könyveit a művek címe alapján is betűrendbe rakjuk.

Pl. Csukás István: Ágacska    Keménykalap és krumpliorr   Süsü, a sárkány

 magyar